Mik azok a vörös szprájtok és óriásjetek, amelyeket távoli viharok felett, nagy magasságban fényképeznek?
A vörös szprájtok a felső légkörben keletkező átmeneti fényjelenségek (TLE), amelyek a Föld felszínétől 50–90 km magasan, a mezoszférában jönnek létre, jóval a kereskedelmi repülőgépek és a viharfelhők teteje fölött. Amikor egy rendkívül energikus pozitív felhő–talaj villámcsapás (+CG) több tucat kulombnyi töltést vezet el egy kiterjedt rétegesfelhő-üllőből, a hirtelen kvázi-elektrosztatikus tér alacsony nyomású nitrogénmolekulákat gerjeszt, amelyek 5–20 ezredmásodpercig izzó bíborvörös csíkokat hoznak létre. Az 150–400 km távolságra, tiszta előtér-horizont fölé irányított, gyengefényre érzékeny tükör nélküli fényképezőgépek sokkal könnyebben rögzítik őket, mint a sötétben alkalmazkodott emberi szem.
Miért nem tűz és nem szivárvány a „tűzszivárvány”?
Valódi neve körhorizonti ív. A szivárványok gömb alakú folyékony esőcseppekben keletkeznek, a Nappal szemben; a körhorizonti ívek a Naptól 46 fokkal lejjebb jelennek meg, nagy magasságú jégkristályos cirrusfelhőkben, csak akkor, ha a Nap a horizont felett 57,8 foknál magasabban áll. Ez a geometriai határ miatt az 55°N-től északra fekvő területek megfigyelői (például Észak-Skócia vagy Skandinávia) a felhőzettől függetlenül sosem láthatják tengerszintről.
Számolhatók-e az óriás jégszemek növekedési gyűrűi a viharon belüli függőleges liftutakként?
Nem. Radaros és szélcsatornás kutatások megerősítik, hogy az óriás jégszemek általában egyetlen, íves, vízszintesből ívelő pályát futnak be egy széles szupercella-felfelé áramlásban. A váltakozó átlátszó és tejszerű rétegek egyszerűen a magas folyékonyvíz-tartalmú zónák (nedves növekedés, átlátszó jég) és a hidegebb, alacsonyabb víztartalmú zónák (száraz dermedék-növekedés, levegőbuborékokban gazdag, átlátszatlan jég) közötti átmeneteket rögzítik.
Hogyan különböztetik meg a meteorológusok a tűzörvényt a tűz által keltett tornádótól?
Méret, élettartam és felhőkapcsolat. A tűzörvények felszíni határrétegbeli örvények, amelyeket a felhajtóerős nyíróáramlású lángok pörgetnek fel, mély felhőhöz kötődés nélkül. A tűz által keltett tornádók (például a 2018-as Carr-tűz EF3-nak megfelelő örvénye) folyamatosan a felszíntől a több kilométerrel fölötte lévő, forgó pirocumulonimbusz felhőalapig húzódnak.
Miért sötétebb az égbolt az elsődleges és a másodlagos szivárvány között?
Alexander sötét sávjaként ismert (Aphrodisiasi Alexander írta le, nagyjából Kr. u. 200 körül). Ez a 8 fokos sáv az 42 fokos elsődleges ív és az 51 fokos másodlagos ív között azért sötét, mert az esőcseppek a 42 fokon belül egyszer visszavert sugarakat szórnak (ez világosítja az elsődleges ív belsejét), az 51 fokon kívül pedig kétszer visszavertekat, így a köztes zónából hiányzik a belsőleg visszavert napfény.
Támogatja-e a meteorológia a „földrengési fényeket” vagy a földrengés előtti színes fellegeket?
A vírusként terjedő videók, amelyek szivárványfelhőkkel jósolt földrengéseket állítanak, szinte kivétel nélkül hétköznapi felhőszivárványozást vagy körhorizonti íveket mutatnak lencsefelhőkben vagy bárányfelhőkben, amelyek naponta, valahol mindig előfordulnak. Mivel a cirrusz jégoptikai jelenségei gyakran fordulnak elő olyan hegységek felett, amelyek egyben szeizmikusan aktívak is, az utólagos torzítás hétköznapi égi optikai jelenségeket köt össze későbbi rengésekkel, bármiféle okozati fizikai mechanizmus nélkül.
Miért izzanak nyáron napnyugta után az éjszakai fénylő (noktilukens) felhők?
A poláris mezoszferikus felhők nagyjából 80–85 km magasságban alakulnak ki, a Föld légkörének nyáron leghidegebb rétegében (−120 °C), ahol a nyomnyi vízgőz a meteorikus füst nanorészecskéire fagy. Mivel ezek ötször magasabban vannak, mint a troposzférikus időjárási felhők, a napfény a talaji napnyugta után egy-két órával is alulról súrolja őket a horizont alól.
Átalakulhat-e egy párkányfelhő pillanatok alatt széles ékalakú tornádóvá?
A párkányfelhő (arcus) a viharról kifelé terjedő, hideg, lefelé süllyedő, esővel lehűtött levegőt jelzi, míg a tornádóhoz tartós, koncentrált, függőleges forgás szükséges egy felfelé áramlás alapjánál (gyakran egy helyi falfelhőnél). Bár a párkányfelhők mentén erős egyenes vonalú szelek vagy rövid ideig tartó széllökés-tornádók (gustnadók) előfordulhatnak, a többkilométeres párkány egésze nem száll le óriás tornádóként.
Milyen metaadatok segítenek egy rendkívüli időjárási fénykép hitelesítésében?
Őrizze meg a kivágatlan eredeti RAW/JPEG fájlt az EXIF-időbélyeggel (és az UTC-eltéréssel), a hozzávetőleges iránytű-azimutot, az objektív gyújtótávolságát (például 24 mm vs. 200 mm), a expozíció időtartamát, valamint egy második képkockát, amelyet 30–60 másodperccel később készített. Két, fél perccel elkülönülő képkocka azonnal megkülönbözteti az álló állóhullám-felhőket vagy a foszlányfelhőket a forgó örvényektől.
Azonosítatlan égbolt beküldése
Fényképezett egy ismeretlen halo-ívet, jégképződményt vagy felhőhullámot? Adja meg az időpontot, az iránytű-azimutot és az objektív adatait a terepi bejelentő eszközünkkel.